1. A felfedezések
gazdasági okai
-
a 15. században fellendült Európa gazdasága
-
a táguló piac és kereskedelmi kapcsolatok miatt egyre
több pénzre volt szüksége a gazdaságnak - Miből készülnek a pénzek?
o nemesfém:
elsősorban arany
§
a nemesfémek fizikai tulajdonságai
predesztinálták arra, hogy a legelterjedtebb árupénzként funkcionáljanak
·
szép küllem
·
könnyű megmunkálhatóság
·
nehéz kitermelése, előállítása
·
az arany, köszönhetően annak, hogy nem rozsdásodik, már nagyon
régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz
o ennek
felhalmozása a gazdaságnak komoly értékmérője
-
Ha egész Európa szintjén nézzük Európát egy gazdasági
rendszernek tekintve, akkor milyen tényezőkből áramolhatott nemesfém a
kontinens gazdasági rendszerébe és milyen tényezők miatt távozhatott onnan?
o Milyen
úton lehet hozzájutni a nemesfémhez?
§
bányászat
·
Mi a helyzet, hol vannak a középkor legnagyobb
nemesfém-bányái?
o
Magyarországon és Csehországban
o
a 15. században kiürültek
o
a talajvízszint feletti rétegekben volt arany,
aminek a kitermelése a legkönnyebb
o Mi
a másik mód, amely útján az arany a kontinensre be- vagy kivándorolhat?
§
távolsági kereskedelem
·
Európa mely kontinenssel kereskedett és ez
milyen irányú volt?
o
Távol-Kelet, Selyemút, India, levantei
kereskedelem
·
Mit adtak miért?
o
fűszerek, porcelán, selyem, luxuscikkek –
nemesfém
§
a fűszereket az ételek ízesítésére és
gyógyszerek készítésére is használták
o
az európai ipar nem volt elég fejlett, hogy a
keletről érkező fűszerért és egyéb luxuscikkekért árut adjon
·
ebben a keleti, ún. levantei kereskedelem
helyzetében is változás történt
o
a törökök elfoglalják Bizáncot
o
a törökök magas vámokat vetnek ki a keleti
kereskedelemre
o
!de nem zárják le a kereskedelmi utakat, a
vámbevételekben érdekeltek voltak
·
Mi ennek a következménye?
o
még több aranyat kell fizetni az adott árukért
o
közben a fellendülés miatt növekvő igény volt
fűszerekre, luxuscikkekre, tartósító élelmiszerekre, faanyagokra,
festőnövényekre
o Európa
és a nemesfémek
§
Európa gazdasági rendszerének egyre nagyobb
igénye van nemesfémre, a bányák kimerülése és a távolsági kereskedelem mérlege
miatt azonban ebből a rendszerből kiáramlik a nemesfém
§
Európában ún. aranyéhség lép fel
o Mi
lehet a cél az európaiak számára?
§
a bányászattal nem tudnak mit csinálni, így a
távolsági kereskedelem útján kell csökkenteni a kiáramló nemesfém értékét
§
új utakon, a törököket kikerülve kell eljutni
Indiába és beszerezni a drága fűszereket, így jóval kevesebb nemesfém
kiadásával meg lehet ezt oldani
2. A felfedezések ideológiai-tudományos
feltételei
-
Indiát kezdetben Afrika megkerülésével tervezték
elérni, de mivel a portugálok hamar rátették a kezüket ezekre az utakra a többi
államnak más útvonalat kellett keresnie.
-
Ahhoz, hogy nyugat felé indulva elérhessék Indiát egy
fontos ideológiai, tudományos elvet kellett megtörni
-
ismét felfedezik, hogy a Föld gömb alakú
-
Toscanelli: az első térkép a gömb alakú Földről
o India
Dél-Amerika helyén volt ezen
-
Martin Behaim (1492) – földgömb készítése
-
a heliocentrikus világkép (Kopernikusz)
o lengyel
csillagász
o nevéhez
fűződik a heliocentrikus világkép megalkotása, mely
szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül
o Kopernikusz
vonakodott elméletének publikálásától
§
Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Öszövetség bizonyos verseinek betű szerinti értelmével
§
Giordano Bruno olasz szerzetest máglyahalálra
ítéltek ugyanennek a kimondásáért
§
de ez még a reneszánsz kora, nem kellett
tartania komoly egyházi üldözéstől, de attól félt, hogy nevetségessé válik a
kortársak, egyház és tudósok előtt
§
a heliocentrikus világkép csak lassan hódított
teret
3. A felfedezések
technikai feltételei
-
a hajózásban jelentős változás következett be, új hajó-típus
jelent meg - karavella
o egyetlen
karavella sem maradt fönn, még részletes tervrajza sem, ugyanis a portugál
ácsoknak megtiltották, hogy a konstrukcióról bárkinek beszéljenek, sőt azt is,
hogy effajta hajót építsenek külföldieknek, ám elég jó képet alkothatunk róluk
a fennmaradt vázlatok alapján
o kis
hajók voltak, 2-3 árboccal, 20 méter hosszúak és mindössze 25 főből állt a
legénységük
o nem
alakítottak ki rajtuk nagyobb rakteret, mivel nem kereskedelmi, hanem
felfedezőhajók voltak
o a
sekély merülésű hajók a széllel szemben is tudtak manőverezni
o egy
ilyen hajónak a nyílt tengeri hullámzást és egy esetleges vihart is állnia
kellett
-
a legfontosabb azonban, hogy elkezdődött a módszeres
információgyűjtés és térképkészítés
o nemcsak
a hajókat kellett tökéletesíteni, hanem a navigációt, a térképészetet, a
csillagászatot és a szelekről, valamint az áramlatokról szerzett tudást is
o a
karavelláktól azt remélték - sőt végül megkövetelték -, hogy részletes
hajónaplókkal térjenek vissza útjaikról, s ez nemcsak az Afrika körüli útvonal,
hanem az óceáni áramlatok föltérképezését is lehetővé tette
o egységesítették
a távolságokat és megtanulták a sebesség mérését
o létezett
egy tengerészeti iskola is
§
a portugál Tengerész Henrik Sagresben alapított
megfigyelőtornyot, hajógyárat és tengerészeti akadémiát
-
Milyen új tengerészetben használatos műszereket
találtak fel a korban?
o iránytű:
helyzet-meghatározás
§
a kínaiaktól arab közvetítéssel vették át az
európaiak
o asztrolábium:
a Napot használta fel a tájékozódáshoz
o a
14. sz-tól lőfegyverekhez a puskapor használata
o ételtartósítási
eljárások (kétszersült, szárított-sózott hús, szárított zöldség)
4. A felfedezések egyéb
feltételei
-
a pénz
-
Honnan lesz pénz egy expedícióra?
o olyan
politikai hatalomtól, aki állja ezt
o Mely
államok érdeke volt ez?
§
akik kimaradtak a távolsági kereskedelemből
§
Genova, portugálok, spanyolok
-
Melyik nagy kereskedőállam nem vett részt a
felfedezésekben?
o Velence,
hiszen ők uralták a levantei kereskedelmet
5. A felfedezések
-
Hova akartak tehát eljutni a felfedezők?
o Indiába
-
Melyik nép indítja az első felfedezéseket?
o a
portugálok
o Milyen
irányba indultak el ők India felé?
§
Afrika felé
o Milyen
eredményeket értek el?
§
1487-ben Bartolomeu Diaz eléri Afrika déli
csücskét
·
ő Vihar-saroknak nevezi el, de a portugál király
Jóreménység-fokra változtatta a nevet
·
Diaz fáradt legénysége miatt ekkor még
visszafordult
§
1498-ben Vasco da Gama 3 hajóval és 150
tengerésszel továbbjut, eléri Indiát
·
a
portugálok gyakorlatilag raboltak és nem kereskedtek
§
ők jutottak el először a Fűszer-szigetekre,
Kínába és Japánba is
-
Melyik a következő nép, mely felfedezőútra indul?
o a
spanyol
o Miért
maradnak le a spanyolok?
§
csak egyesítik Aragóniát és Kasztíliát és alakul
ki Spanyolország
o Kasztíliai
Izabella támogatásával Kolumbusz Kristóf indul útnak
-
Kolumbusz és az Újvilág
o Cristóbal
Colón
§
1451-ben született az itáliai kikötővárosban,
Genovában
§
mint művelt kortársai ő is úgy gondolta, hogy a
Föld gömbölyű és egyre jobban foglalkoztatta a terv, hogy nyugatra hajózva
eljuthat Japánba és Kínába
§
Kihez fordulhatott először Kolumbusz terve
finanszírozásához?
·
a portugál királyhoz – ők kezdeményezték a
legtöbb felfedezőutat Afrika partjainál és maga Kolumbusz is hajózott már
portugál expedícióval Afrikába
·
a portugálok után a franciákat és az angolokat
is megkereste, de végül csak a frissen házasodott Izabella és Ferdinánd
támogatta 3 hajóval és 120 főnyi legénységgel
o az
első út
§
3 hajóval Indiába indult el és 90 tengerésszel
·
Santa Maria (elsüllyedt), Nina, Pinta
§
33 napig utaztak anélkül, hogy szárazföldet
láttak volna
§
Kolumbusz egy hamis hajónaplót is vezetett,
amibe kisebb távolságokat írt bele, hogy legénysége ne tudja, milyen messzire
távolodtak el a partoktól
§
itt bennszülöttekkel is találkoztak, majd
visszaindult pár emberét hátrahagyva
o a
további utak
§
Kolumbusz összesen négyszer járt az Újvilágban,
de végig abban a hitben volt, hogy Kelet-India és Kína partjait érte el
·
ezért is nevezte el a bennszülötteket
indiánoknak
§
1506-ban Valladolidban halt meg és soha életében
nem tudta, hogy új kontinenst fedezett fel
o az
új földrész elnevezése
§
egy olasz felfedező Amerigo Vespucci, aki
először járt az Amazonas torkolatánál ismerte fel hogy új földrészt fedeztek
fel
§
Ki nevezte el az új földrészt?
·
Vespucci értékes naplóinak, leveleinek,
térképfelvételeinek kiadója, a Waldseemüller kiadó
-
a Föld körbehajózása
o Ferdinand
Magellán portugál felfedező
o 1519-ben
5 hajóval indult útnak
o hosszas
kutatás és egy hajó elévesztése, pár lázadás (tiszteket ki is végeztetett,
illetve partra tett Magellán) után találták meg a ma Magellán-szorosnak
nevezett átjárót
o a
Fülöp-szigeteken Magellánt meggyilkolták – beleavatkozott a bennszülött
csoportok egymás elleni viszályába és csatában esett el
o szinte
biztos, hogy Magellán nem akarta körbehajózni a Földet, hiszen így ellenséges
portugál vizekre került volna, de megmaradt legénysége mégis nyugat felé jutott
haza
§
a 243 matrózból 18 érkezett haza
o jelentősége
az útjának, hogy megtalálta a délnyugati átjárót, amit róla neveztek el
o Pigafetta,
az utazás krónikása
§
„Elporlott, kukacos, öreg kétszersültet ettünk,
ami már bűzlött a piszoktól, mert a jó kétszersültet a patkányok megették, és
megsárgult, büdös vizet ittunk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése