-
a szovjetek 1944 augusztus 25-én átlépték a magyar
határt
o
ez, a háború biztos elvesztésének ténye és a
lehetőség, hogy Magyarország hadszíntérré válik Horthyt újra a kiugrási
kísérlet átgondolására késztette
§ e
mellett a háború utáni területrendezés is kérdés volt: Románia és Magyarország
is Hitler mellett harcolt és mindketten Erdély területét akarták megszerezni
·
Románia 1944 augusztusában átállt a
szövetségesekhez, Horthy ezt októberben próbálta meg
o
Horthy október 15-én rádión bejelentette a
háborúból való kilépést, de ekkor már késő volt, a németek eddigre már
döntöttek a Magyarország feletti teljes hatalom átvételéről
§ a
nyilasokat felfegyverezték és megkezdték egy katonai akció előkészítését
§ a
nácik foglyul ejtették ifj. Horthy Miklóst, s apját zsarolták ezzel
§ a németek
birtokukba vették a főváros stratégiai pontjait
o
Horthy maga és családja részére német oltalmat
kért és kapott, majd ennek fejében másnap aláírta a harc további folytatására
buzdító kiáltványt, Szálasi miniszterelnöki megbízását és saját lemondását
o
Horthy távozott az országból, a hatalom a
nyilasok kezébe került
-
a nyilas rémuralom
o
az ország háborúban tartása
§ a
szovjetek már elfoglalták Kelet-Magyarországot, de Szálasi „nemzetvezető” és a
nyilas állam mégis az értelmetlen harc folytatására kényszerítette a
társadalmat, aminek csak újabb százezrek halála és az ország pusztulása lett a
következménye
§ elrendelte
minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét
§ Hitler
Budapestet „erőddé” nyilvánította, melyet „háztól házig” kell védeni, a második
világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb csatája zajlott le az ezt
követő hat hétben
o
a zsidóüldözések
§ a
nyilasok megkezdték a Budapesten maradt, mintegy 250 ezer zsidó likvidálását
§ a
VII. kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze őket
§ sokakat
közülük a Dunába lőttek
§ mintegy
50-70 ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé, hogy az
SS-nek átadva erődítési munkákban vegyenek részt
§ származása
miatt több neves magyar írót küldtek a halálba (Bálint György, Radnóti Miklós,
Rejtő Jenő, Salamon Ernő, Szerb Antal és mások)
§ a
magyar zsidók tízezreit megmentő diplomaták közül a svéd Raoul Wallenbergé
emelkedik ki, de voltak magyarok is, akik segítettek üldözött embertársaiknak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése