2016. április 5., kedd

6. osztály_órai jegyzet_Habsburg- és törökellenes küzdelmek

-          Zrínyi Miklós személye
o   horvát származású nagybirtokos család sarja
o   művel, hat nyelven beszélt (magyar, horvát, olasz, német, latin, török)
o   a családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat folytatott a törökök ellen
-          irodalmi munkássága
o   Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek
§  ennek ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat
o   Szigeti veszedelem
§  eposz
§  dédapjának, a szigeti hősnek állított emléket
o   Mátyás király életéről való elmélkedésekben
§  Zrinyi az eszményi uralkodó alakját kívánta bemutatni: a mű tanulsága szerint az ország érdekeinek valódi képviseletét csak egy nemzeti uralkodótól lehet elvárni
§  ez egyben a Habsburgok éles bírálata is volt, hiszen a bécsi udvar a törökkel való béke fenntartása érdekében gyakran magára hagyta a török torkában élethalálharcot vívó országot, és „rákháton hozza” a segítséget
o   Az török áfium ellen való orvosság
§  nemzeti hadsereg szükségessége
-          hadvezérként
o   téli hadjárat
§  1664. január-februárban téli hadjáratot vezetett: az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás során kihasználta, hogy a törökök nem szerettek télen mozogni
§  húszezer fős seregével 240 kilométerre hatolt be ellenséges területre
§  felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki Dráva-hidat
o   szentgotthárdi csata, 1664
§  augusztusban a szövetséges csapatok hatalmas diadalt arattak a támadó törökökkel szemben
o   a vasvári béke
§  a törökökre nézve volt előnyös
§  a török hódításokat szentesítette
§  a Habsburgok a magyar rendek megkérdezése nélkül kötötték 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal
-          halála
o    1664-ben több magyar és horvát főúrral vadászni ment
o   egy vadkn a lábán és a fején három sebet is ejtett, ezek közül a nyakon szerzett sebesülés volt a legsúlyosabb, ez ölte meg
o   jellemző, hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek

A Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)

-          Milyen hatása lehetett a vasvári békének a magyar főurakra?
o   sokan a Habsburgok ellen fordultak
o   néhány magyar főúr úgy gondolta, hogy a törökkel szövetkezve lehet ebből a kiúttalan helyzetből kiutat találni
-          1665-ben Zrínyi Péter (horvát bán), Wesselényi Ferenc (nádor) és Frangepán Ferenc XIV. Lajossal, majd érdektelenségét (nem sok előnyt jelentett volna neki a támogatás) látva a törökkel kezdett tárgyalásokat
-          1667-ben a szervezkedés addigi vezetője, Wesselényi Ferenc nádor elhunyt
-          az udvar könnyen felgöngyölítette az ügyet
o   Zrínyi Péter mindent bevallott a bizonyítékok és a kegyelmi ajánlat hatására, majd Nádasdy önként szaladt Bécsbe és tette meg ugyanezt
o   megtorlás
§  Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és 13 nemesi résztvevőt fő- és jószágvesztésre ítélnek


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése